Céllovasok
Már az emberi viselkedés legkorábbi leírásai, kezdve Arisztotelésszel, feltételezik, hogy a tetteket célok motiválják. A modern pszichológia ezen túl kimutatta, hogy az emberi cselekvések egy része megmagyarázható egyszerűbb, gyakran tudattalan okokkal is. Csíkszentmihályi (1989) szerint nem állítható egyértelműen, hogy az emberek többnyire azért cselekednek egy bizonyos módon, mert célokat próbálnak elérni, az azonban igen, hogy amikor mégis így cselekszenek, akkor a kontroll olyan érzéseit élik át, ami nincs jelen, ha a viselkedést nem a tudatosan választott célok motiválják.
Az a gondolat, hogy az emberi tapasztalatok célok körül szerveződnek, az elmúlt években újra az érdeklődés homlokterébe került. Lényegében a célok energizálják a viselkedést, irányítják a mozgást, sőt, a célok adnak értelmet az életnek is. E szerint az általános felfogás szerint az énfogalom (self) részben a személy céljai mentén szerveződik, és a személyiségvonások is az őket megalapozó célok által nyerik el jelentésüket (Read et al., 1990).
Az emberek tartósabb, hosszabb távú, és korlátozottabb, rövidebb távú célokkal egyaránt rendelkeznek. Az átfogó, fölérendelt célokat életfeladatoknak, személyes törekvéseknek nevezhetjük. Minden ember stratégiát dolgoz ki átfogó életfeladatainak elvégzéséhez, ebben azonban jelentős egyéni eltéréseket találhatunk.
Az emberi viselkedés alapjául szolgáló célok többsége semleges vagy értékmentes. Vannak azonban az életnek olyan területei, például lehet a sport is ilyen, ahol számít a teljesítmény színvonala. Többek között Locke és Latham (1990) eredményei igazolták, hogy a magasabb szintű célok választása vagy megfogalmazása jobb teljesítményhez vezet. A magasabb szintű cél arra ösztönzi a személyt, hogy nagyobb erőfeszítést tegyen, kitartóbb legyen, és nagyobb koncentrációra is késztet. Azonban ha teljes mértékben irreális célt tűznek elénk, akkor azt nem tesszük magunkévá, és nem köteleződünk el mellette (Carver és Scheier, 2001).
Lovassport, lovasterápia
A lovassport alapvetően különbözik a többi sportágtól, hiszen a lóra nem sporteszközként, hanem sporttársként kell tekintenünk. Önálló akarattal rendelkező élőlény, aki azonban nem emberi mivoltából adódóan mégsem csapattárs. Nem tekinthetjük tehát a sportoló személyes céljainak megvalósításához szükséges eszközként sem, de érdekeit kifejezni tudó, a közös célok kijelölésében részt vevő kompetens másikként sem. A lovassportban tehát a lovas saját céljainak meghatározásakor tekintetbe kell hogy vegye lova képességeit, egészségi állapotát, edzettségi szintjét, mentális képességeit is. A jó lovas számára a cél sosem fontosabb, mint a lova sértetlen mentális-fizikai állapota.
Még ennél is különlegesebb, sajátos viszony van ló és ember között a pszichológiai lovasterápiában, amely a célok kifinomult megfogalmazásának jelentőségét még inkább kihangsúlyozza.
A ló mediált pszichoterápia (más néven ló asszisztált/facilitált vagy lovas pszichoterápia): alkalmas a legtöbb pszichiátriai betegség kezelésére, így affektív, depresszív kórképek, szorongásos zavarok, személyiség- és viselkedészavarok, szenvedélybetegek terápiájában is eredményesen használható. A gyermek pszichopatológia területén kifejezetten hatékony depresszió, szorongásos- és magatartászavarok, autizmus spektrumzavar, ADHD, valamint kötődési zavar esetében. A terápia a ló-páciens-terapeuta háromszögében zajlik, amelyben a ló, mint koterapeuta, facilitálja a terápiás folyamatot. A terapeuta a páciens lóval való kapcsolatában és a lóval megélt helyzetek során megjelenő élményanyaggal dolgozik. A ló megkérdőjelezhetetlenül hiteles, tiszta tükörként jelzi vissza a páciens lelkiállapotát, és annak legfinomabb rezdüléseire is azonnal reagál. (Kardos, 2009). A lovas pszichoterapeuta számára rendelkezésre álló eszköztár széles, különböző “meghívó” helyzetekben dolgozhat a pácienssel: a lovak megfigyelésén, egymás közötti illetve az emberrel való kommunikációjuk páciens általi értelmezésétől, a lovakkal való közvetlen kontaktus felvételén át, amely történhet ápolásuk közben vagy körkarámos helyzetben, a lovon való munkáig (vezetés, futószárazás, önálló lovaglás). A terápia egyaránt megvalósulhat egyéni vagy csoportos formában, a problémához és a célkitűzéshez illeszkedő módon.
Célkitűzés a pszichológiai lovasterápiában
A célok megfogalmazásának érzékeny játéka a pszichológiai lovasterápia minden fázisát áthatja a ló és páciens első találkozásától elkezdve egészen a leválás időszakáig. Egy fiktív esetbemutatáson keresztül jól szemléltethető, miként jelennek meg a terápiás folyamatban a célok típusai és a célmegvalósítás folyamata. Lilla (nevezzük így) 25 éves fiatal nő, aki párkapcsolati problémái miatt jelentkezett a terápiába. Családtörténetéből kiderül, bántalmazott gyermek volt. Az első foglalkozás alkalmával a legelőn álló lovak közül kell választania, ő a hierarchiában utolsó helyre lecsúszott egykori vezérkanca és a jelenlegi vezérmén között hezitál, végül a vezérmént választja, de elmondja, rettenetesen fél tőle, de valamiért mégis az a ló szólította meg őt. Mikor vágyait kell megfogalmaznia, elmondja, arra vágyik, hogy önfeledten vágtasson ennek a lónak a hátán szabadon, egy mezőn. A realitás és a vágyott állapot között igen nagy szakadék tátong, azonban a vágyból táplálkozó cél, a mindent átható cél megfogalmazása kulcsfontosságú, ez fog erőként és motivációként szolgálni a terápiás folyamat következő szakaszaiban. Ezt követően nyilvánvaló, hogy e hosszú távú cél mellett közép- ill. rövid távú célokat is meg kell fogalmaznia, hiszen a vágyott lovat egyenlőre meg sem meri közelíteni. A következő alkalmak célja: kapcsolatfelvétel a lóval, melynek során kiderül, hogy számára az érintés, a testi kontaktus is szorongást okoz. Köztes cél tehát: az érintés okozta szorongás csökkentése. Választott lovával gyakorolhatja a nem humán, „biztonságos érintést”, és érintésének hatásairól a ló azonnali,biofeedback -szerű reakcióból értesülhet. Szorongása csökken.
A következő, rövid távú cél a kapcsolat elmélyítése a ló ápolásán keresztül, illetve a lóval való földi munkán keresztül, ahol a kölcsönös bizalom és tisztelet növelésére különböző lovas helyzetekben vesznek részt.
Újabb cél: lóra ülés, a lovaglás alapjainak elsajátítása. A kliens önbizalma sokat nőtt. Intimitás problémájának javítása érdekében azonban köztes célként a szőrén történő lovaglást is felvettük a célok sorába. Más terápiás állatokkal összehasonlítva ugyanis alapvető különbséget jelent a ló méretéből és erejéből adódó hordozó (holding) funkciója. Ezért a lovak háromdimenziós, ringató mozgását a korai anya-gyerek kapcsolat zavarainak korrekciós élményeként felhasználják a terápia során. A későbbiek során Lilla magabiztosan bánik lovával földről, és lóhátról egyaránt, így közel egy éves terápiás szakasz után egy szép nyári napon Lilla szabadon vágtat a közeli mező szélen egy rövid szakaszon lovával, és közben párkapcsolati gondjai is rendeződni látszanak.
E demonstratív példa alkalmat adott arra, hogy betekintést adjak a lovasterápiában is alkalmazott célkoncepcióba, amelynek legfontosabb jellemzője, hogy mindig vágyirányultságú.
Vágyaink, szükségleteink megértése közelebb vihet minket pszichés egyensúlyunk megtalálásához, és a környezetünkkel történő harmonikus együttélés megvalósulásához. A válaszok keresésének egyik módja pedig lehet a kölcsönös tanulás útján történő kapcsolat elmélyítése a lóval.
Készítette: Elekes Almiréna
Pszichológus (pszichológiai lovasterápia)
Irodalomjegyzék
Bánszky, N., Kardos, E., Rózsa, L., & Gerevich, J. (2012). Az állatok által asszisztált terápiák pszichiátriai vonatkozásai. Psychiatria Hungarica, 27(3), 180-190.
Carver, S., & Scheier, M. F. (2001). Személyiségpszichológia. Budapest: Osiris.
Csíkszentmihályi, M. (2001). Flow. Az Áramlat. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Kardos, E. (2009). A lovas pszichoterápia lehetőségei a szenvedélybetegek rehabilitációjában. In Zs. Demetrovics (Ed.) Az addiktológia alapjai III.(pp. 415-428). Budapest: Eötvös Kiadó
Lentini, J. A., & Knox, M. (2009). A qualitative and quantitative review of equine facilitated psychotherapy (EFP) with children and adolescents. The Open Complementary Medicine Journal, 1, 51-57.
Képek: Pixabay, Freepik
