A vadlovak utolsó faja, a Przsevalszkij-ló a világ legveszélyeztetettebb állatai közé tartozik. A Közép-Ázsia sztyeppéin őshonos állatok megmentésén számtalan természetvédelmi program dolgozik – az egyik legkülönlegesebb Ukrajnában, a csernobili atomkatasztrófa helyszínén.
A csernobili vadlovak története 2004-ben kezdődött: kutatók egy csoportja ekkor 36 példányt engedett szabadon a lezárt, 30 kilométeres zónában. A cél a térség biológiai sokszínűségének fokozása volt. Az állatok száma a térségben 2008-ra megduplázódott, ez pedig meglepte a kutatókat, ugyanakkor úgy gondolták, így is túl kevesen vannak ahhoz, hogy hosszú távon fennmaradhassanak.
A Georgiai Egyetem kutatóinak érdeklődését felkeltette, hogy mi is történt az utóbbi 10 évben a ménessel, és jelentős kutatásba kezdtek a zónában. A csapat mozgásérzékelő kamerákat helyezett el Csernobil lezárt területein, hogy a környék állatvilágának nyomaira bukkanjanak. A megfigyeléseik szerint a lovak rendszeresen használják az elhagyatott épületeket pihenésre, alvásra és szaporodásra is. Feltételezések szerint a rovarok elől is a házakba menekülnek a nyári hónapokban.
A ménes mindennapjairól James Beasley, a kutatás egyik vezetője számolt be. „Eredményeink szerint a Przsevalszkij-lovak rutinszerűen használják az elzárt zóna elhagyott épületeit. Ez alapján a romok fontos fókuszpontjai lehetnek jövőbeli kutatásainknak, hogy pontos információkat kapjunk a populáció egyedszámáról, életkoráról, nemi arányáról, illetve genetikai struktúrájáról” – mondta. A kamerák 2016-17 telén, és 2018 nyarán is folyamatosan működésben voltak. A 10 megfigyelt épületből 9-ben, csaknem 200 alkalommal találkoztak a vadlovakkal. Az állatok gyakran több mint öt órát tartózkodtak egyhuzamban a menedékhelyeken.
A Przsevalszkij-ló (más néven mongol vadló, vagy takhi) a házi ló legközelebbi vadon élő rokona. A faj az 1900-as években csaknem teljesen kihalt: Mongóliában az utolsó vad ménest az 1960-as években látták, melyet követően csak nemzetközi tenyészprogramoknak köszönhetően tudták őket visszatelepíteni a keleti sztyeppékre. Bár a BBC 2011-ben még a csernobili lovak létszámának csökkenéséről és jelentős orvvadászatról számolt be, a legújabb eredmények mindenképp pozitív képet festenek.
Csernobilben továbbra is jelentős a radioaktív sugárzás, a belépés emberek számára korlátozott. Ennek ugyanakkor jótékony hatása volt a természetre, amely elkezdte visszahódítani azt, ami egykor az övé volt: állatfajok tömegei kezdtek el visszaköltözni az elhagyott városokba. A terület a tragédia után ezúttal jóval pozitívabb szerepet tölthet be a történelemben: a vadlovak egyik utolsó természetes mentsvára lehet.
A teljes tanulmány itt olvasható: https://link.springer.com/arti…/10.1007%2Fs13364-019-00451-4
Egyéb források:
https://www.nationalgeographic.com/news/2016/04/060418-chernobyl-wildlife-thirty-year-anniversary-science/
