A ló, mint az ember nyugtatója
A New England-i Egyetem kutatói megállapították, hogy már a lovak puszta jelenléte is az esetek nagy részében nyugtató hatással van az emberekre.
A ló asszisztált pszichoterápia (EAP) egy folyamatosan fejlődő szakterület, mely az ember-ló interakciókból származó hatásokon alapszik.
Saan Ecker, egy pszichológia szakos hallgató arra volt kíváncsi, hogy hogyan standardizálható és mérhető pontosan az EAP hatása, ennek meghatározása nélkül ugyanis nehéz lenne konklúziót vonnunk a hatékonyságot illetően.
„Az állatokkal ápolt természetes kapcsolat terápiás értéke a kutyák vagy a macskák esetén már jól dokumentált, ugyanakkor a lovak jelenlétében végrehajtott terápiák hatásáról gyakorlatilag csak anekdotáink vannak” – mondta Saan, aki tanárával, Amy Lykins professzorral vágott bele a munkába. A páros egy olyan kutatást kezdett el tervezni, melyben a korábban lovakkal nem találkozott emberek reakcióit vizsgálták, ahogy természetes interakcióba léptek velük.
Az eredmények szerint a felnőttek csaknem fele nyugodtabbá vált a lovak mejelenésével a szívfrekvencia-variabilitásuk (HRV) alapján. Ez a szívverések között eltelt idő változását méri, az érintett paraszimpatikus vagy szimpatikus idegrendszerére való tekintet nélkül.
Az egyéni vizsgálatok során 9 felnőttet ültettek egy székbe, miközben 10 percen át 5 különböző ló sétálgatott szabadon körülöttük. Lykins összehasonlította az itt tapasztalt HRV értékeket a lovak nélküli állapottal. Összesen 43 ló-ember interakciót szimuláltak le, melyeknél 40%-ban javulás, 23%-ban viszont romlás volt megfigyelhető.
Saan tanulmánya alátámasztotta azt az állítást, hogy az állatok terápiás környezetben nyugtató hatással vannak az emberekre. A kutatás azt is alátámasztja, hogy néhány ember nyugtalanságot tapasztal lovak közelében.
„Bár voltak javuló, romló és semleges eredményeink is a résztvevők részéről, senki sem mutatott a kísérletek alatt javulást és romlást is. Ez azt jelenti, hogy az egyéni reakciók konzisztensek és stabilak. Az eredmények az egyénközpontú megközelítés szükségességére hívják fel a figyelmet, a mindent átfogó, egységes EAP-megközelítés helyett” – tette hozzá a hallgató.
Saan azt is megfigyelte, hogy a vizsgálatban használt lovak hogyan reagáltak az emberek jelenlétére.
„A vizsgálatba bevont lovaink hozzászoktak már az emberek közelségéhez, emellett fizikailag és érzelmileg is egészségesek voltak. Szabadon választhattak, hogy megközelítik-e a résztvevőket, vagy nem. Végül 70%-ban úgy döntöttek, hogy a vizsgálatban résztvevőkhöz közel töltik az idejüket.”
A tanulmány betekintést nyújthat nekünk abba, milyen hatást is gyakorolnak a lovak az emberekre mindössze azáltal, hogy egy légtérben tartózkodnak velük; emellett pedig megalapozhatja a terület későbbi kutatásait is. Saan mindenesetre bizakodó, és lelkes a jövővel kapcsolatban.
„Az EAP egy folyamatosan növekvő terület, limitált mennyiségű kézzel fogható bizonyítékkal. Remélem, legközelebb mélységében is felfedezhetem a lovak hajlandóságát az emberi interakciókra, valamint az EAP hatását a mindfulnessre (tudatos jelenlét) .”
Források:
The article “Effects of Short-Term Human-Horse Interactions on Human Heart Rate Variability: A Multiple Single Case Study” (MS #1022) was published in People and Animals: The International Journal of Research and Practice and may be accessed at: https://docs.lib.purdue.edu/paij/vol2/iss1/2
