Egy majdnem teljesen eltűnt hidegvérű tájfajta feltámasztása
A muraközi eredetileg a Mura és Dráva közti terület fuvarosainak lova volt, mely kiváló használati tulajdonságainak köszönhetően szivárgott be Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megyébe, ahol a kis- és középbirtokos parasztság kiváló munkatársává vált. Gyorsabbak voltak az ökörnél és a nehéz igáslovaknál, nagy teherbírásúak és rendkívül szívósak. A második világháború megtépázta az állományt, majd az azt követő gépesítés szorította ki őket a mezőgazdaságból, így a 20. század végére szinte teljesen eltűnt, összeolvadt a magyar hidegvérű fajtával. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai egy maroknyi magántenyésztővel karöltve 2003-ban kezdte meg a muraközi regenerálását, ami a rögös kezdetek után mára óriási távlatokat ért el. A Muraközi Ló Tenyésztéséért Egyesület tenyésztésvezetőjével, Várhelyi Vanda Kisannával beszélgettünk a muraköziről.
Hol tart most a muraközi fajtaként való elismerése?
Immáron 20 éve fogalmazódott meg a gondolat, hogy a muraközinek igenis van létjogosultsága a XXI. században. Kezdetektől egyértelmű cél volt, hogy e típus ismét önálló fajtaként legyen elismerve, hiszen mind küllemében, mind a megfogalmazott tenyészcél értelmében eltér a magyar hidegvérű lótól. 2020 augusztusa óta a Muraközi Ló Tenyésztéséért Egyesület önálló tenyésztőszervezetként működik, ahol azon dolgozunk, hogy megteremtsük a fajtaelismerés feltételeit. Jelenleg fajtarekonstrukciót folytatunk, önálló tenyésztési programmal rendelkezünk, így 2021-től már muraköziként regisztráljuk az egyesület gondozásában lévő csikókat. Amint elérjük a kellő kancalétszámot beadjuk a fajtaelismerés kérelmét. Számításaink szerint erre legkésőbb 2025-ben lesz lehetőségünk.
Már az is nagy szó, hogy egyáltalán beszélhetünk külön fajtáról. Hogyan alakult ez így, mit kell tudni a muraközi történetéről, és hogy nézett ki ez a folyamat?
A muraközi a klasszikus magyar hidegvérű ló egy tájfajtája, mely kisebb termetű, finomabb felépítésű, élénkebb mozgású volt. A XX. század elején több fajtával is folytak nemesítési kísérletek, végül legalkalmasabbnak a Salzburg környékén megtalálható nóri ló bizonyult. A világháborúk, a katonaló tenyésztés kapcsán hozott rendelet, miszerint hidegvérű lovak tenyésztése csak is saját állományon belül volt megengedett, majd a mezőgazdaság gépiesítése okán csaknem teljesen eltűnt a muraközi. Az 50-es évek végén az Állattenyésztési Kutató Intézet Lótenyésztési Osztályának munkatársa Dr. Patay Sándor és Dr. Ócsag Imre vezetésével felismerték a muraközi eltűnésének veszélyét, így 3 mén és 30 kanca bevonásával regenerálási programot indítottak el, mely eredményeként 1972-be önálló fajtaként ismerték el a muraközit. Sajnos nem volt tartós a siker, hiszen a rendszerváltás idejére a muraközi lovak létszáma lecsökkent, így beolvadt a magyar hidegvérű fajtába.
2003-ban röviddel az Őrségi Nemzeti Park megalakulása után egyértelmű volt, hogy a tájegység hagyományihoz híven, legeltetéssel kívánják karbantartani, megőrizni rétjeit. Ekkor esett a választás a magyartarka szarvasmarha mellett a muraközi lóra, mely híres volt kiváló takarmányhasznosításáról, és egykor elterjedt volt a megyében. Szerencsére akadtak olyan magántenyésztők, mint Fitos István a nyőgéri szövetkezet vezetője, akik muraközi jellegű lovakat tenyésztettek és használtak a mindennapi munkában. Ezek a lovak adták az alapját a mai állománynak. A beltenyésztés elkerülése végett fontos volt típusos fedezőmének felkutatása, mely nem volt egyszerű feladat. Végül Bartók László segítségével sikerült megtalálni Vezprémvarsány-8 Robit, mely mén hatása miatt beszélgethetünk most a muraközi lóról. A muraközi nemesítésének, mozgásának javítása érdekében cseppvérkeresztezésben freibergit használtunk, jelenleg pedig egy schwarzwaldi hidegvérű mén fedez hazánkban ugyanezen tenyésztési eljárás keretében. Fontos megjegyeznem, hogy ezek a fajták nemcsak küllemükben mutatnak hasonlóságot a muraközivel, hanem eredetükben, használatukban és tartási körülményeiket tekintve is.
A nemzetközi színtéren milyen fogadtatása van a muraközinek?
Minden külföldi megkeresésnek örülünk és együttműködünk, azonban elsősorban Magyarországon szeretnénk népszerűsíteni a muraközit. Sokan összemossák, keverik az erősebb, rámásabb magyar hidegvérűvel, így szeretnénk minél több felületen megjelenni, ahol pontosítani tudjuk megítélését. Nemzetközi piacról véleményem szerint akkor beszélhetünk, ha kiterjedt, stabil, homogén állománnyal rendelkezünk.
Németországtól, pontosabban a Marbach-i állami ménestől nagy segítséget kaptunk, hiszen William a schwarzwaldi hidegvérű fedezőmén ingyenesen fedez hazánkban a 2021 és 2022-es tenyészszezonban. Ennek kapcsán egy német szaklapban megjelent egy rövid cikk a muraközi ló rekonstrukciójáról és William programban betöltött szerepéről.
Itthon milyen a muraközi fogadtatása?
Összességében elmondhatom, hogy nagyon pozitívak a visszajelzések, hiszen hiánycikk a kettőshasznú ló. A legtöbb fajta a sport irányába szelektálódik, mely gyakran nem kedvez a hobbilovasoknak, kiknek sokszor nincs idejük minden nap egyéb elfoglaltságok mellett lemozgatni a lovat. Igény van a könnyen kezelhető, kisigényű (így otthoni körülmények közt is sikeresen tartható) családi lóra, akiben minden generáció örömét lelheti. Befogható akár kocsiba, de hátaslóként is kényelmes.
Mik azok a jegyek, amikről egy kevésbé gyakorlott szemű megfigyelő is fel tudja ismerni a muraközi lovat?
Sokan keresnek meg történetekkel, melyek a családban egykor tartott muraközi lovakról szólnak. Mindenki kicsit máshogy emlékszik a saját lovára, van, aki köpcös kisebb termetű hidegvérű lovat ír le, van aki egy erős sodrott lovat. Mindenkinek igaza lehet, hiszen a muraközinél (mint minden valamirevaló munkalónál) legfontosabbak a használati tulajdonságok voltak, így akadhattak küllemi kilengések. Célunk a muraközi kissé heterogén állományát minél egységesebbé tenni, így tenyésztési programjában már egyértelműen megfogalmaztuk a kívánatos küllemi sajátosságokat. A muraközi ló a magyar hidegvérű sztenderd marmagasságának alsó határán mozog, annál nemesebb megjelenésű, kisebb fejjel és fülekkel rendelkezik. Csontozata finomabb, ízületei szárazabbak, patái nem terültek. A melegvérű lóhoz képest erősebb testfelépítésű, mellkasa mély és széles, fara kerek barázdált. Nyeregalatt és fogatban egyaránt meg kell állnia a helyét, így fontos a kényelmet nyújtó puha mozgás, mely nem túl térölelő (így könnyen kiülhető), de nem is a számos hidegvérű fajtára jellemző trappoló mozgás.
Jelenleg mire használják leginkább a muraköziket?
Nehéz mezőgazdasági munkára kevesen használják, azonban sokan hordják velük a takarmányt, a trágyát. Leggyakrabban kocsiba fogják hobbi célból, illetve lovagolják őket. Az előnye jelen pillanatban kocsiban van, de cél, hogy megmaradjon a kettőshaszna. Ismerünk vizsgázott terápiás muraközit Após személyében és három őriszentpéteri származású heréltről is tudunk, akiket egy Zala megyei lovardában használnak, mint megbízható tereplovakat.
Miben látod most a muraközi értékét és hogyan választjátok ki a tenyészcélnak megfelelő példányokat?
A muraközi legnagyobb előnyét abban látom, hogy nem sportcélra van szelektálva, így kifejezetten a hobbi lovasok és hajtók igényeit szolgálja ki. Sokan tartják otthoni környezetben, más haszonállatokkal, így fontos szelekciós szempont a kiváló takarmányértékesítés, és a nyugodt vérmérséklet.
A fajtarekonstrukció keretében törzskönyvi nyilvántartásba vehetünk köztenyésztésben szereplő (megyejeles) vagy akár ismeretlen származású lovakat is. Fontos, hogy megfeleljenek a fajta sztenderdjének és kiváló használati tulajdonságokkal rendelkezzenek. Rengeteg megkeresést kapunk, sokan akarnak élni ezzel a lehetőséggel, azonban ezekkel a lovakkal kiváltképpen szigorúnak kell lennünk az állomány egységének érdekében.
Kinek ajánlanád, hogy vegyen magának muraközit?
Régivágású gazdálkodó, lószerető embereknek, akiknek fontos a jó munkabírás, a kisigényűség, a jó csikónevelő képesség. Akik még eredeti funkciójuk szerint használják lovaikat. Ajánlom továbbá családoknak, ahol több generáció különböző módon szeretné élvezni a ló közelségét, illetve hobbilovasoknak, akiknek hétvégente van idejük egy könnyű tereplovaglásra és nem fél óra futószárazással akarnak kezdeni. Itt szeretném megemlíteni, hogy minden lószerető családot bátorítok méncsikó vásárlására, akiket egy éves korukat betöltve már lehet is herélni. Magam tavaly vásároltam egy muraközi méncsikót, aki immáron a családunk része és megfelel mindazon tulajdonságoknak, melyekről eddig szó esett.
Hol lehet találkozni veletek és a muraközikkel?
Igyekszünk minél több rendezvényen megjelenni, azonban a fedeztetési szezon miatt gyakran csak az utolsó pillanatban derül ki hová tudunk eljutni. Ezekről az eseményekről facebook oldalunkon (https://www.facebook.com/murakozilo) tudunk naprakészen beszámolni. Mint minden évben, idén is szervezünk szakmai napot ősszel, ahol az újonnan csatlakozóknak mindig szervezünk fajtabemutatót, illetve az adott helyszín állománya is megtekinthető. Igyekszünk minden évben valamilyen új programmal előrukkolni, reméljük idén is sikerül majd a megszokott jó hangulatot hozni.
Ha valaki úgy határoz, hogy ő most rögtön szeretne látni egy muraközit akkor, ha ellátogat az Őrségbe, ott meg tudja őket nézni?
Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság ménesének látogatásához időpontegyeztetés szükséges, hiszen itt a mindennapi munka ellátása élvez elsőbbséget. A kancák és növendékek legelőkön vannak elhelyezve, így sokszor szerencse kérdése, hogy sikerül-e meglátni őket. Mindenképpen azt javaslom, hogy várja ki a szakmai napot, ahol a fajtabemutató alkalmával többet láthat a lovakból. Erre az időre a ménes is lekerített legelőszakaszokon van, így könnyebben megfigyelhető. Lehetőség továbbá, hogy felkeres személyesen engem az érdeklődő, és megtaláljuk a hozzá legközelebb eső tenyésztőt, akivel egyeztetés után felveheti a kapcsolatot.
Mesélsz még kicsit, hogy pontosan miből áll a munkátok?
Egyesületünk vezeti a muraközi ló törzskönyvét, bírálja a tenyészállatokat, rögzíti a csikózási adatokat. Hiszünk abban, hogy minél több adat áll rendelkezésünkre, annál pontosabb képet kapunk állományunkról és ezek alapján felelősebb döntések hozhatók a párosítási terv elkészítésekor. Német példára kétszintű ménvizsgát vezettünk be, mely I. szintjét hároméves kortól teljesíthetik a mének. Itt küllemi és mozgásbírálatnak esnek alá, majd egy egyszerű fogatvizsgával tesznek bizonyságot készségességükről, taníthatóságukról. A sikeresen vizsgázó mének ideiglenes fedeztetési engedélyt kapnak minimum 10 maximum 20 fajtarekonstrukcióban szereplő kancára. A II. szinten már nehezebb feladatsort kell teljesíteniük a méneknek, illetve nyeregalatt is kipróbálásra kerülnek. Végleges fedeztetési engedélyt a II. szinten kaphatnak vizsgaeredményeik és ivadékvizsgálatuk alapján.
Van, aki nem nézi jó szemmel, hogy külföldről is hoztok méneket? Elvégre részben magyar fajtáról van szó.
Ért minket ilyen kritika, azonban hozzám eddig kizárólag laikustól érkezett. Mind a freibergi, mind a schwarzwaldi hidegvérű eredetében, hasznosításában és típusában is megegyezik a muraközivel, nem véletlen esett a választás ezekre a fajtákra. A cseppvér keresztezés lényege továbbá, hogy ezen mének kanca utódjait muraközi ménekkel fedeztetjük, így generációról generációra kisebb lesz az idegen vérhányad. Nő a genetikai variabilitás és ideális esetben – egyébként javításra szoruló – értékes tulajdonságok rögzülnek az állományban. Nyitottak vagyunk természetesen magyar hidegvérű ménekre is, 2021-ben például sikeres I. szintű vizsgát tett 6645 Ősi-289 Magor, azonban az eltérő tenyészcél okán egyre ritkábban találunk olyan mént, mely beleillene a muraközi fajtarekonstrukciójába.
Hogy tudjátok követni egy-egy genealogiai vonal hatását a fajtában?
Munkánk során folyamatos az adatgyűjtés egészen a fedeztetéstől (regisztráljuk a sikertelen fedeztetést is) a csikók választásáig minden esetben. Amennyiben az Egyesület látókörében marad a csikó, hároméves koráig évente mérjük és egyszerűsített típusbírálatot végzünk az adott egyeden. A tenyésztő együttműködésétől függően, folyamatosan informálódunk a növendékek életútjáról, úgy, mint esetleges betegségeikről, vagy éppen képzésük előrehaladásáról. A kapott adatok tisztázását követve tudunk következtetéseket levonni egy-egy vonal vagy kancacsalád tenyészértékéről. Minél nagyobb az egyedszám, annál pontosabban látjuk mely tulajdonságokat örökíti nagy biztonsággal egy egyed vagy vannak-e jellegzetességei egy mén vonalnak, kancacsaládnak. Talán ez a munkánk legizgalmasabb része. Kirajzolódni látszanak bizonyos hatások, azonban a kis egyedszám okán még messzemenő következtetéseket nem tudunk levonni.
Vannak hosszú távú tervei az egyesületnek? Ez pedig a munkánk másik legizgalmasabb része! Egy a sok közül, a muraközi kettőshasznát kipróbáló versenysorozat, mely kezdetben választhatóan nyeregben vagy fogatban lenne teljesíthető. Akár szimultán, akár fogat-lovas párokat alkotva, összedolgozva. Az ötletelés folyamatos. Mindenképp olyan akadálypályára gondolunk, mely egyaránt próbára teszi az állóképességet, a lovak idegrendszerét, és nem utolsó sorban összefogja a tagságot, jó hangulatot teremt. A megvalósítás években mérhető, mivel ehhez szükség van hobbi célra használt lovakra is, hiszen könnyen belátható, hogy csikós kancákkal és fedezőménekkel nehezen kivitelezhető az esemény. Szeretnék csikómustrát rendezni, ahol a magántenyésztőknek adnánk lehetőséget választás közeli csikóik bemutatására, értékesítésére, ahol egyben elvégezhető lenne a csikók küllemi és mozgásbírálata, esetleg díjaznánk a legszebb mén- és kancacsikót. Reméljük idén végre sikerül eljutunk külföldre szakmai kirándulás alkalmából, hiszen a Németországban tett látogatás kapcsán nem „csak” egy fedezőménnel gazdagodtunk két tenyészszezonra. Szakmai és baráti kapcsolatokat építettünk, továbbá rengeteg tapasztalattal, ötlettel tértünk haza, melyeket a muraközi ló javára tudunk fordítani.
Fotók: Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság és https://www.murakozilo.com
